ESTV, a Térség Televíziója: A Rejtőzködő Vénuszról a Nagyítóban

Feltöltötte esaniko - csütörtök 05 október 2017 - 09:38:10

A Verőcei Vénusz kerül a mai nagyító fókuszába. A hírháttér műsorban szó lesz a 40 évvel ezelőtt előkerült, majd a Tragor Ignác múzeumnak adományozott 8 ezer éves szobrocskáról, de arról is beszélgetünk majd, hogy hogyan kerülhetett egyáltalán magántulajdonba a ritka lelet. A műsor vendégei Mag Hella és Molnár Róbert a Tragor Ignác múzeum két régésze, akik rendszeres szereplői a nagyobb beruházások, illetve a magánépítkezések esetében előírt szakmai felügyeletnek. A műsorban arra is kitérünk, hogy ki fizeti a régészt, akár egy magánépítkezés során, ha az ingatlan tulajdonosa regisztrált területen akar földmunkákat, például alapozást végezni.

Kinek van ilyenkor vétójoga? Jó azt értem, hogy ha egy régészeti területről van szó akkor már alapvetően, ilyen portás szerűen ott van maga a régész és azt mondja, hogy na húzza le az első 20 centit! Így kell elképzelnünk, a régész a főnök vagy a kivitelező?

Molnár Róbert régész Tragor Ignác múzeum:
Kizárólag a régész. Ez úgy zajlik, hogy amikor megindul egy beruházás és érint egy régészeti nyilvántartás alá eső lelőhelyet, akkor gyakorlatilag a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatalának Építési –és Örökségvédelmi Hivatala egy szakhatósági állásfoglalást ad ki, amit a múzeumnak, illetve a beruházónak is eljuttat. Ebben meg vannak adva azok a feltételek, amivel a beruházó az építkezést folyattathatja. Örökségvédelmi szempontból például a régésszel fel kel venni a kapcsolatot. Elmondja ilyenkor egy telefonhívásnál, hogy hol melyik településen mit készítenek, milyen földbolygatásokat végeznek. Megbeszéljük a dátumot, hogy mikor indulnak és a régész arra a napra amit a megrendelő kijelöl kivonul, kötnek egy előzetese szerződést a régészeti szakfelügyelet megrendeléséről és onnantól kezdve gyakorlatilag a tervek alapján a régész ellenőrzi folyamatosan a földmunkákat.