KAPCSOLÓDÓ VIDEÓ

VIDEÓ LETÖLTÉSE

A Szóri-erdő Püspökszilágy település mellett, a Cserhát-hegység és a Gödöllői-dombság határán terül el. Az erdő gazdag és értékes, természetes élővilága miatt 2006 óta az úgynevezett Natura 2000-res uniós védelem alatt áll, kivéve a közepén elterülő 250 ha-os területet, amely a Magyar Honvédség kezelésben lévő állami terület. A Gombás-patak forrását is magában foglaló völgy több mint 30 éve lőtérként üzemel, hazai és nemzetközi kiképzéseknek, versenyeknek ad otthont. Püspökszilágy Önkormányzata 2002. óta többször is megkereste a Honvédelmi Minisztériumot azzal a céllal, hogy szeretné hasznosítani a területet. Egyrészt azért, mert gyakorlat esetén a lőtér kettéosztja a település közigazgatási területét és csak nagy kerülővel lehet a faluból eljutni a turisztikai központhoz, másrészt mert az önkormányzat egészségközpontot, ökoparkot és erdei iskolát üzemeltetne a völgyben és engedélye van egy 15 hektáros tó kialakítására is. Tordai Sándor polgármester elmondta, nem kaptak lehetőséget a hasznosításra még akkor sem, amikor Püspökszilágy felajánlotta, hogy mindentől függetlenül a Honvédség továbbra is használhatná lőgyakorlatokra és rendezvényekre a területet.

Tordai Sándor, polgármester, Püspökszilágy
"Az Önkormányzat közigazgatási területének a kellős közepén van egy 250 hektáros terület, amely a Magyar Állam 1/1-es tulajdona, a Honvédségi Minisztérium kezelésében áll, és hát több, mint egy év elteltével kaptunk írásban megerősítést -bár már januárban észrevettük, hogy megint valamiféle kutakodás van ebbe a csodálatos völgybe-, hogy van egy olyan elképzelés, hogy Budapest fővárosnak a kommunális szemetéből elégetett hamut, illetve más ilyen jellegű dolgokat, illetve, amikor az égetőmű nem üzemel, akkor a kommunális hulladékot is itt helyeznék el a völgyben."

A polgármester információi szerint erre a célra az állam ingyenesen átadná a honvédségi lőteret. Tordai Sándor hozzátette, többek között azért is tiltakozni fognak az új projekt ellen, mert a település lakói már korábban befogadták az ország egyetlen kis- és közepes radioaktív lerakóját, ami még 60 évig üzemel, igaz, az uniós jogszabályokat betartva, magas színvonalon. Püspökszilágy polgármestere úgy látja, a falu lakói ezzel már éppen eleget vállalták magukra Magyarország egészségügyi és hulladékgazdálkodási problémáiból.

"Mi pontosan tisztában vagyunk a hulladékgazdálkodással, a hulladék lerakással, az ezzel kapcsolatos szabályozásokkal és törvényezésekkel, ezért teljes mértékben elfogadhatatlannak tartjuk azt -ugye mi valljuk azt a hármas elvet hogy egy hulladéklerakónál, egy környezetvédelemre veszélyes, bármiféle ilyen hatalmas beruházásnál a legelső, aminek meg lennie, a lakosság befogadó készségének, utána ennek a területnek természetesen környezetvédelmi és minden tudományos szempontból alkalmasnak kell lenni, aztán gyakorlatilag ugye gazdaságilag finanszírozási szempontból kell megoldani a területet."

A polgármester, aki korábban évtizedekig erdészként felügyelte a szóban forgó területet úgy látja, hogy az első két feltétel semmiképp nem teljesülhet, így nem tudja elképzelni, hogy ez a beruházás megvalósulhat, de ha mégis elindul a folyamat, akkor minden lehetséges eszközzel tiltakozni fognak.

A püspökszilágyi lőtér ügyében televíziónk megkereste a Honvédelmi Minisztériumot is. Bocskai István szóvivő egy rövid közleményt juttatott el szerkesztőségünkbe, melyben ez olvasható, idézem: "A Magyar Állam tulajdonában és a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésében lévő, Püspökszilágyi Kiképzőbázis és Lőtér létesítményeinek kiváltásáról, valamint az elidegenítéséről a Honvédelmi Minisztérium nem hozott döntést. Természetesen Püspökszilágy Község Önkormányzata is tájékoztatást fog kapni az ingatlanokkal kapcsolatos hasznosítási elképzelések alakulásáról."