News Item: : Húsvét. Jézus feltámadását ünnepeljük.
(Category: Hírek)
Posted by webK
kedd 22 április 2014 - 08:50:16
Vasárnap kezdetét veszi a Húsvét, amely az egyik legnagyobb ünnep a keresztény világban. Húsvétkor Jézus feltámadására emlékeznek, melynek tiszteletére országszerte szentmiséket és istentiszteleteket tartanak, amik általában körmenettel zárulnak. A népi hagyományok szerint húsvétvasárnap szentelt vacsorát fogyasztottak, míg húsvéthétfőn locsolkodtak és tojást festettek az emberek.
A Húsvétot szinte az egész világon ünneplik, igaz elnevezése és jelentése más-más lehet. A keresztények második legnagyobb ünnepe a Húsvét, melyen Jézus feltámadásáról emlékeznek meg. Hazánkban a húsvéti ünnepkör a farsang utáni negyvennapos nagyböjttel kezdődik, amely nagyszombaton fejeződik be. Országszerte szentmiséket és istentiszteleteket tartanak ebben az időszakban, melyek aztán körmenettel zárulnak. A Húsvét megünnepléséhez szorosan hozzátartoznak a népszokások is, miszerint a húsvétvasárnap a szentelt vacsora elfogyasztásáról szólt. Azóta is hagyományosan tojást, kalácsot, sonkát és bárányt fogyasztunk ilyenkor. Húsvéthétfő a locsolkodás napja, amely a megtisztulást jelképezi. De ilyenkor festünk tojást is, mely a termékenységet szimbolizálja, a keresztény világban pedig a feltámadás jelképévé vált. Vidéken a húsvéti hagyományok a mai napig élnek, míg a városban ezek kezdenek megfakulni. A keresztények szerint Jézus a halálból való feltámadásával minden embert megajándékozott az örök élet reményével, ezt ünnepli Húsvétkor az Egyház.
This news item is from ESTV, a Térség Televíziója
( http://estv.hu/news.php?extend.25383 )
(Category: Hírek)
Posted by webK
kedd 22 április 2014 - 08:50:16
Vasárnap kezdetét veszi a Húsvét, amely az egyik legnagyobb ünnep a keresztény világban. Húsvétkor Jézus feltámadására emlékeznek, melynek tiszteletére országszerte szentmiséket és istentiszteleteket tartanak, amik általában körmenettel zárulnak. A népi hagyományok szerint húsvétvasárnap szentelt vacsorát fogyasztottak, míg húsvéthétfőn locsolkodtak és tojást festettek az emberek.
A Húsvétot szinte az egész világon ünneplik, igaz elnevezése és jelentése más-más lehet. A keresztények második legnagyobb ünnepe a Húsvét, melyen Jézus feltámadásáról emlékeznek meg. Hazánkban a húsvéti ünnepkör a farsang utáni negyvennapos nagyböjttel kezdődik, amely nagyszombaton fejeződik be. Országszerte szentmiséket és istentiszteleteket tartanak ebben az időszakban, melyek aztán körmenettel zárulnak. A Húsvét megünnepléséhez szorosan hozzátartoznak a népszokások is, miszerint a húsvétvasárnap a szentelt vacsora elfogyasztásáról szólt. Azóta is hagyományosan tojást, kalácsot, sonkát és bárányt fogyasztunk ilyenkor. Húsvéthétfő a locsolkodás napja, amely a megtisztulást jelképezi. De ilyenkor festünk tojást is, mely a termékenységet szimbolizálja, a keresztény világban pedig a feltámadás jelképévé vált. Vidéken a húsvéti hagyományok a mai napig élnek, míg a városban ezek kezdenek megfakulni. A keresztények szerint Jézus a halálból való feltámadásával minden embert megajándékozott az örök élet reményével, ezt ünnepli Húsvétkor az Egyház.
This news item is from ESTV, a Térség Televíziója
( http://estv.hu/news.php?extend.25383 )