News Item: : Holokauszt megemlékezés Vácon
(Category: Hírek)
Posted by esaniko
csütörtök 30 június 2016 - 08:45:31
Kedden 10.00 órakor emlékeztek meg a váci Óberlander téri sírkertben a térségből 72 évvel ezelőtt elhurcolt zsidókra. A holokauszt emléknapon a város elöljárói mellett Izrael állam nagykövetének helyettese is megjelent, de az eseményen a miniszterelnökségi hivatal is képviselte magát. A rendezvényt már többedik éve tartja a Váci Zsidó Hitközség, hogy ezzel tisztelegjen a Duna-Ipoly-Galga térségből elhurcolt és kivégzett több ezer zsidó ember emléke előtt.
A magyar, illetve az izraeli himnusz eléneklésével kezdődött, majd Radnóti Hetedik eclogájával folytatódott a Vác, és a Duna-Ipoly-Galga régió zsidóságának 72. évfordulója alkalmából megrendezett gyász-megemlékezés. Az Óberlander téri sírkertben a meghívott vendégek köszöntését követően Vác polgármestere, Fördős Attila tartott gyászbeszédet, aki kiemelte: az emberi természetből adódik, hogy gyakran az erős igyekszik elnyomni a gyengébbet. Mint mondta: így van ez az országok és a népcsoportok esetében is, ezért fontos évről-évre emlékezni a múlt sötétebb eseményeire, hogy figyelmeztessük a veszélyre az utókort.
Fördős Attila polgármester Vác
Igazuk van azoknak az embereknek, akik azt mondják, hogy az erős és a gyenge politikai filozófiai viszonylatai mind a jelenben élnek, sajnos az emberiség természetéből eredendően az államok között is és az egyének között is ez mindig kimutatható, ezért kell nekünk minden évben emlékeznünk arra, hogy mi történt a múltban. Ezért kell nekünk, keresztényeknek az ilyen eszmeiségek körében politizálóknak megtenni azt, hogy mindig leleplezzük azokat kardcsörtető, erősködő akaratokat, amelyek a jelenben is megvannak és a gyengék mellé álljunk, őket erősítsük és valahogy így egyenlítsük ki az erőviszonyokat, mert ez lehet a garanciája a békének és annak, hogy soha többé ilyen nem következik be.
A továbbiakban a Váci Zsidó Hitközség elnöke szólalt fel, aki a vészkorszak városi, illetve térségi eseményeit elevenítette fel. Turai János arra emlékeztetett, hogy a 18-19. századi Magyarország több népcsoportnak adott otthont, többek között a zsidóknak is, akik soha nem különültek el a nemzettől. Az izraeliták a nemzet szerves alkotórészévé váltak, munkájukkal jelentősen fellendítették az ország és a térség gazdasági-kulturális életét - emelte ki a hitközségi vezető.
Turai János elnök Váci Zsidó Hitközség
A váci zsidók, vállalkozók téglagyárakat, szövőgyárakat és különböző más gyárakat üzemeket építettek itt. Több más jelentős vállalkozást hoztak létre a városon belül és a régióban. Létrejött a falusi szatócsbolt hálózat. Vác városa addig soha nem látott polgári fejlődésen ment át és vált a környék ipari, kereskedelmi, hitéleti központtá.
A zsidóüldözés 1944 márciusában indult Vácon és a környékén. Először a boltok szombati kényszer-nyitvatartását rendelték el, majd tulajdonelkobzással folytatódott a pogrom, végül megkezdték a gettók felállítását és az izraelita vallásúak elszállítását- folytatta mondandójában Turai János.
Turai János elnök Váci Zsidó Hitközség
58 házban kétezer embert zsúfoltak össze, ez a szám 44 május 22-én további 700 fővel bővült, ugyanis a vidéki zsidóságot is ide gyűjtötték be. Június 28-án éppen ma 72 éve parancs érkezett a gettó bezárására, a benne lévő személyek elszállítására. Másnap az embereket szakadó esőben kiterelték a vasútállomás rámpájára, bevagonírozták őket és elszállították a monori téglagyárba. Ugyanis itt volt a Pest megyei gyűjtőhely. Onnan július 6-án,7-én, és 8-án 3 vonatszerelvényen Auschwitzba vitték.
A miniszterelnökségi hivatal üzenetét Galik Gábor tolmácsolta. A főosztályvezető rámutatott: az állam feladata egy olyan emlékezet-kultúra kialakítása, amely egyaránt törekszik a méltó megemlékezésre, miközben a jövő nemzedékei elé a mártírok bátorságát segítő, embermentő szeretetét állítja példaként.
[b]Dr Galik Gábor főosztályvezető [b]
Mindamellett építkezünk a szolidaritás az együttműködés és a felelősségvállalás mentén, mert a vészkorszak és a 2. világháború okozta látható sebeket is gyógyítanunk kell. Magyarország kormánya, mint ahogy azt elnök úrtól is hallottuk, ebből a meggyőződésből támogatta a váci zsidó megmentését 2014-ben és járult hozzá és remélhetőleg járul majd hozzá a váci zsinagóga további fejlesztéséhez és a Regionális Holokauszt Kutatási- és Zsidóturisztikai központ létesítéséhez, fejlesztéséhez.
A megemlékezésen Ohab Kaymar izraeli nagykövethelyettes tartott még beszédet rámutatva az egyén felelőségére. Mint mondta: a veszélyt az jelenti, hogy a gonosz alapvetően mindnyájunkban jelen van. Felelősség terhel ezért minket abban a tekintetben, hogy mindamellett, hogy az új generációkkal megismertetjük a régiek bűneit, folyamatosan egymás szeretetére, a közös emberei lét értékeinek tiszteletére kell nevelnünk őket.
A holokauszt-megemlékezés végén Deutsch Péter rabbi tartott beszédet, hangot adva reményének.
Deutsch Péter rabbi
Béke és remény. A mi és a ti feladatotok megalkotnunk és hirdetnünk a békét és a reményt, hogy e földön biztonságban tudjunk élni és fel tudjuk nevelni gyermekeinket. A sok szenvedés és megpróbáltatás után higgyünk a jelenben és a jövőben, hogy szabadon gyakorolhatjuk zsidó vallásos életünket.
A holokauszt-megemlékezés végül a Deutsch Péter rabbi és Nógrádi Gergely kántor által bemutatott gyászszertartással végződött.
This news item is from ESTV, a Térség Televíziója
( http://estv.hu/news.php?extend.29449 )
(Category: Hírek)
Posted by esaniko
csütörtök 30 június 2016 - 08:45:31
Kedden 10.00 órakor emlékeztek meg a váci Óberlander téri sírkertben a térségből 72 évvel ezelőtt elhurcolt zsidókra. A holokauszt emléknapon a város elöljárói mellett Izrael állam nagykövetének helyettese is megjelent, de az eseményen a miniszterelnökségi hivatal is képviselte magát. A rendezvényt már többedik éve tartja a Váci Zsidó Hitközség, hogy ezzel tisztelegjen a Duna-Ipoly-Galga térségből elhurcolt és kivégzett több ezer zsidó ember emléke előtt.
A magyar, illetve az izraeli himnusz eléneklésével kezdődött, majd Radnóti Hetedik eclogájával folytatódott a Vác, és a Duna-Ipoly-Galga régió zsidóságának 72. évfordulója alkalmából megrendezett gyász-megemlékezés. Az Óberlander téri sírkertben a meghívott vendégek köszöntését követően Vác polgármestere, Fördős Attila tartott gyászbeszédet, aki kiemelte: az emberi természetből adódik, hogy gyakran az erős igyekszik elnyomni a gyengébbet. Mint mondta: így van ez az országok és a népcsoportok esetében is, ezért fontos évről-évre emlékezni a múlt sötétebb eseményeire, hogy figyelmeztessük a veszélyre az utókort.
Fördős Attila polgármester Vác
Igazuk van azoknak az embereknek, akik azt mondják, hogy az erős és a gyenge politikai filozófiai viszonylatai mind a jelenben élnek, sajnos az emberiség természetéből eredendően az államok között is és az egyének között is ez mindig kimutatható, ezért kell nekünk minden évben emlékeznünk arra, hogy mi történt a múltban. Ezért kell nekünk, keresztényeknek az ilyen eszmeiségek körében politizálóknak megtenni azt, hogy mindig leleplezzük azokat kardcsörtető, erősködő akaratokat, amelyek a jelenben is megvannak és a gyengék mellé álljunk, őket erősítsük és valahogy így egyenlítsük ki az erőviszonyokat, mert ez lehet a garanciája a békének és annak, hogy soha többé ilyen nem következik be.
A továbbiakban a Váci Zsidó Hitközség elnöke szólalt fel, aki a vészkorszak városi, illetve térségi eseményeit elevenítette fel. Turai János arra emlékeztetett, hogy a 18-19. századi Magyarország több népcsoportnak adott otthont, többek között a zsidóknak is, akik soha nem különültek el a nemzettől. Az izraeliták a nemzet szerves alkotórészévé váltak, munkájukkal jelentősen fellendítették az ország és a térség gazdasági-kulturális életét - emelte ki a hitközségi vezető.
Turai János elnök Váci Zsidó Hitközség
A váci zsidók, vállalkozók téglagyárakat, szövőgyárakat és különböző más gyárakat üzemeket építettek itt. Több más jelentős vállalkozást hoztak létre a városon belül és a régióban. Létrejött a falusi szatócsbolt hálózat. Vác városa addig soha nem látott polgári fejlődésen ment át és vált a környék ipari, kereskedelmi, hitéleti központtá.
A zsidóüldözés 1944 márciusában indult Vácon és a környékén. Először a boltok szombati kényszer-nyitvatartását rendelték el, majd tulajdonelkobzással folytatódott a pogrom, végül megkezdték a gettók felállítását és az izraelita vallásúak elszállítását- folytatta mondandójában Turai János.
Turai János elnök Váci Zsidó Hitközség
58 házban kétezer embert zsúfoltak össze, ez a szám 44 május 22-én további 700 fővel bővült, ugyanis a vidéki zsidóságot is ide gyűjtötték be. Június 28-án éppen ma 72 éve parancs érkezett a gettó bezárására, a benne lévő személyek elszállítására. Másnap az embereket szakadó esőben kiterelték a vasútállomás rámpájára, bevagonírozták őket és elszállították a monori téglagyárba. Ugyanis itt volt a Pest megyei gyűjtőhely. Onnan július 6-án,7-én, és 8-án 3 vonatszerelvényen Auschwitzba vitték.
A miniszterelnökségi hivatal üzenetét Galik Gábor tolmácsolta. A főosztályvezető rámutatott: az állam feladata egy olyan emlékezet-kultúra kialakítása, amely egyaránt törekszik a méltó megemlékezésre, miközben a jövő nemzedékei elé a mártírok bátorságát segítő, embermentő szeretetét állítja példaként.
[b]Dr Galik Gábor főosztályvezető [b]
Mindamellett építkezünk a szolidaritás az együttműködés és a felelősségvállalás mentén, mert a vészkorszak és a 2. világháború okozta látható sebeket is gyógyítanunk kell. Magyarország kormánya, mint ahogy azt elnök úrtól is hallottuk, ebből a meggyőződésből támogatta a váci zsidó megmentését 2014-ben és járult hozzá és remélhetőleg járul majd hozzá a váci zsinagóga további fejlesztéséhez és a Regionális Holokauszt Kutatási- és Zsidóturisztikai központ létesítéséhez, fejlesztéséhez.
A megemlékezésen Ohab Kaymar izraeli nagykövethelyettes tartott még beszédet rámutatva az egyén felelőségére. Mint mondta: a veszélyt az jelenti, hogy a gonosz alapvetően mindnyájunkban jelen van. Felelősség terhel ezért minket abban a tekintetben, hogy mindamellett, hogy az új generációkkal megismertetjük a régiek bűneit, folyamatosan egymás szeretetére, a közös emberei lét értékeinek tiszteletére kell nevelnünk őket.
A holokauszt-megemlékezés végén Deutsch Péter rabbi tartott beszédet, hangot adva reményének.
Deutsch Péter rabbi
Béke és remény. A mi és a ti feladatotok megalkotnunk és hirdetnünk a békét és a reményt, hogy e földön biztonságban tudjunk élni és fel tudjuk nevelni gyermekeinket. A sok szenvedés és megpróbáltatás után higgyünk a jelenben és a jövőben, hogy szabadon gyakorolhatjuk zsidó vallásos életünket.
A holokauszt-megemlékezés végül a Deutsch Péter rabbi és Nógrádi Gergely kántor által bemutatott gyászszertartással végződött.
This news item is from ESTV, a Térség Televíziója
( http://estv.hu/news.php?extend.29449 )