KAPCSOLÓDÓ VIDEÓ

VIDEÓ LETÖLTÉSE

Vác Önkormányzatának a Reménység Egyesülettel közösen szervezett ünnepi megemlékezése ma fél tizenegykor vette kezdetét a Váci Fegyház és Börtön előtti téren. Az itt található emlékművet, Seregi György alkotását tavaly avatták a forradalom 50. évfordulóján, a szobornál a Madách Imre Gimnázium tanulói adtak műsort. A téren mécsesekkel és koszorúkkal tisztelegtek a hősök előtt, majd az emlékezők átvonultak a Dózsa György út 54. szám alá, ahol idén is megkoszorúzták Pap Béla emléktábláját. Itt élt a református élet kiemelkedő személyisége, a Magyar Út szerkesztője, a kisváci református gyülekezet mártírsorsú lelkipásztora. Az ünnepi események 18 órától a Bartók Béla Zeneiskolában folytatódtak. A hangverseny-teremben Dónusz Katalin, Cs. Nagy Ildikó, Kosóczki Tamás és a Boronkay György Műszaki Középiskola és Gimnázium tanulóinak műsora tette emlékezetessé az estét, majd a városi programon Dr. Szakály Sándor történész, egyetemi tanár mondott ünnepi beszédet.

Dr. Szakály Sándor történész, egyetemi tanár
"1956-ban Budapesten és vidéken Vácott, Győrben, Kaposváron, Debrecenben, Miskolcon nemzetté vált ez az ország, egyet akart és egyet gondolt, egy szabad, független Magyarországot. És remélte azt, hogy ez másoknak is fontos. A történelem viszont sajnos azt mutatta, hogy ami nekünk fontos volt, nagyon fontos lett volna, az nem mindenki számára jelentette ugyanazt. Gondoljunk csak bele, 1956 utolsó napjaiban elérkezett Moszkvába az üzenet, az USA nem tekinti katonai szövetsége rendszerébe tartozónak Lengyelországot, vagy Magyarországot. Nem olyan fontos neki ez a két ország. És ez a zöld lámpa, ami fölvillant Washingtonból Moszkvába azt jelentette, hogy szabad kezet kapott az a hatalom, amely ellen sokan lázadtak. Megindulhattak a harckocsik, megindulhattak a hadosztályok, hogy letörjék azt a forradalmat, amely népfölkelésként indult 1956 október 23-án, hogy forradalmi követeléseivel már egy új világot, egy új társadalmat akarjon megfogalmazni, és szabadságharcként próbálta föltartóztatni az idegeneket. Hiszen egy nemzet, egy ország próbálta a betolakodókat föltartóztatni. Sajnos ez akkor nem sikerült, de 1956 megítélésem szerint az új évtizedekre példát adott sokaknak. 20-25 évvel ezelőtt még nem gyűlhettünk volna így össze, hogy erről beszéljünk és nem mondhattuk volna azt, hogy forradalom és szabadságharc. De '56 lehetővé tette később néhány 10esztendő után, hogy Európában és a világon megváltozzon valami. Eltűnjön egy olyan hatalom, amelyet senki nem kívánt igazán, egy olyan hatalom, amely nem tette lehetővé, hogy az önállóságra, függetlenségre törekvő országok elérjék azt amit szeretnének. Ma elmondhatjuk, hogy ez bekövetkezett, most már azt hiszem egy lenne a fontos és lényeges. Hogy a 21. század elején is elmondhassuk, nemcsak nép, nemzet is vagyunk."

A Zeneiskolában tartott megemlékezés után fáklyás felvonulás indult a Konstantin térre. A város vezetői, pártok, intézmények, szervezetek és az egyház képviselői előbb dr. Brusznyai Árpád emléktáblájánál helyezték el koszorúikat, majd a püspöki palota előtt emlékeztek dr. Pétery József egykori váci püspökre. Dr. Beer Miklós, a váci egyházmegye jelenlegi vezetője többek között felidézte azt az időszakot is, amikor Pétery József Hejcén volt száműzetésben.

Dr. Beer Miklós, váci megyéspüspök
"Azokban a nehéz években volt a váci egyházmegye főpapja, amikor előbb a háború borzalmaival kellett szembenéznie, majd pedig a diktatúrának az egyre keményebb üldözését kellett elszenvednie és a támadásokat állnia."

Az 1967 novemberében elhunyt Pétery József emléktáblájánál a városi ünnepség résztvevői ugyancsak elhelyezték az emlékezés virágait, majd gyertyát gyújtottak a száműzetésben elhunyt főpap tiszteletére.

Sződligeten a himnusz hangjaira vonták fel a Wittner Mária által adományozott lyukas trikolórt, amely november 4-éig hirdeti a forradalom emlékét az Országzászlón. A szakadó eső miatt a katolikus templomban folytatódott az ünnepi program, a megemlékezésen Bábiné Szottfried Gabriella, a község polgármestere mondott köszöntőt, majd Budaházy Árpád színművész szavalta el Albert Camus A magyarok vére című költeményét valamint a börtönt is megjárt Tollas Tibor versét. Sződliget ünnepi szónoka idén Navracsics Tibor, a FIDESZ frakcióvezetője volt, aki rámutatott: most itt Sződligeten egy szakrális térben emlékezünk egy szakrális időre.

Navracsics Tibor frakcióvezető, FIDESZ
"Arra az időre, amely 1956 október 23-a, és november 4-e között összesűrűsödve foglalta magában a magyar nemzet 1000 éves történelmét, 1000 éves történelmének balsorsait, szerencséjét, igyekezetét, lehetőségeit, hogy aztán november 4-től fokozatosan gyengülő fénnyel jelezzen Európa felé, hogy itt van egy nemzet, amely nem fogadta el a szovjet rabigát, itt van egy nemzet amely élni akar, amelyik független akar lenni, amelyik szabad akar lenni."

Az ünnepségen felléptek a Váci Harmónia kórus tagjai, ők Kodály műveiből adtak elő egy csokorra valót az ünnepen. Időközben aztán elállt az eső, így a résztvevők ismét az Országzászlóhoz vonultak, ahol az október 23-ai megemlékezés az önkormányzat, a pártok, valamint a civil szervezetek koszorúzásával zárult.

Szombaton, a Szent Miklós téren ünnepelt a FIDESZ váci szervezete, Kovács Ottó emléktáblájánál a Fónay Márta Drámai Műhely tagjainak műsora vezette be az ellenzéki párt immár hagyományos október 23-i programját. Az emlékezők egy szabadtéri játék segítségével tapasztalhatták meg a forradalom hangulatát, a program többek között Kormorán dalokból és Vass Albert költeményeiből állt össze. A produkciót követően a FIDESZ választókerületi elnöke lépett a mikrofonhoz. Bábiné Szottfried Gabriella szerint a forradalomról való megemlékezések egyik célja, hogy újra és újra körüljárjuk ugyanazt az eseménysort, azaz az 1956-os forradalom történéseit.

Bábiné Szottfried Gabriella választókerületi elnök, FIDESZ
"Mert kedves barátaim tudjuk, az emberi élet veleje nem más, minthogy újra és újra beszéljük, újra és újra gondoljuk a múltunkat. Nem feltétlenül azért, hogy a történések eddig ismeretlen részleteit tárjuk fel, hanem sokkal inkább abból a célból, hogy a már eddig feltárt elemeket összefüggésrendszerben, új megvilágításban lássuk."

A Fidesz rendezvényén, a Naszály Polgári Kör megemlékezéséhez hasonlóan, a Magyar Gárda tagjai álltak díszsorfalat, információink szerint azonban a Szent Miklós térre nem a szervezők hívták az öt egyenruhás fiatalt. Nyeste Pált azonban igen, a Piarista Gimnázium igazgatója a forradalom hőseiért mondott imádságot. A megemlékezés végeztével azután a jelenlévők megkoszorúzták a 22 évesen mártírhalált halt Kovács Ottó emléktábláját.

Brusznyai Árpád emléktáblájánál ünnepelt, a Naszály Polgári Kör. Az esemény szervezői tavaly döntöttek úgy, hogy a Géza király tér helyett a Konstantin térre helyezik át megemlékezésük helyszínét. A színpadon az ítéletére váró dr. Brusznyay Árpád és családja levelezésébe hallgathattunk bele, majd az este ünnepi szónoka, Wittner Mária, egykori '56-os halálraítélt lépett az emelvényre. Úgy vélte, most nemcsak 1956 51. évfordulójára kell emlékezni, hanem, ahogy fogalmazott, az 50 éves évforduló gyalázatos szétverésére és vérbefojtására is.

Wittner Mária
"Emlékezünk a meghamisított és meggyalázott forradalomra. Amit 33 éven keresztül sulykoltak a társadalom tudatában önigazolásként. És próbálják sulykolni még ma is azok, akik nemcsak az országot fosztották ki, hanem hullarablóként el akarják orozni az általuk kivégzett mártírok és áldozatok hazafias dicsőségét."

A váci 56-os hősökre emlékezve Nyeste Pál mondta el a magyarok imádságát, majd a résztvevők Brusznyay Árpád emléktáblájánál gyújtottak mécsest és helyezték el az emlékezés virágait.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének évfordulójához időzítették annak a kopjafának az avatását, amely Árpád vezérnek állít újabb emléket Vácon. A vasárnap délelőtt leleplezett emlékoszlopot a Deákvári templomnál állították fel, néhány héttel az Árpád úti emléktábla felavatását követően. A honfoglaló vezér halálának 1100. évfordulóján átadott kopjafát Máthé György plébános áldotta és szentelte meg.