KAPCSOLÓDÓ VIDEÓ

VIDEÓ LETÖLTÉSE

Beszédében a katolikus prépost-kanonok emlékeztetett rá, a Trianoni békediktátumot követően 1928-ban, Budapesten állították fel először az elszakított területeket szimbolizáló ereklyés országzászlót.

Pálos Frigyes prépost-kanonok
„ Ereklyés, mert a talpazatába összegyűjtötték az ország összes vármegyéjének, községeinek, megszállott törvényhatóságainak, nevezetesebb történelmi helyeinek egy maroknyi kis földjét, és az I. világháború külföldön fekvő magyar katonai temetőinek sírjáról küldött földet.”

Ennek mintájára a magyarországi városok nagy része, több, mint 300 település állította fel saját lobogóját. Vácon 1939-ben készült el a talapzat, azt azonban egy évvel később egy áradás megsemmisítette. 1943-ban pedig hiába hozták helyre, a zászlószentelés halasztódott, majd teljesen elmaradt. A rendszerváltás után a városvédők karolták fel újra az emlékmű ügyét, az egykori 72 vármegye földjét most, Trianon 88. évfordulójára sikerült összegyűjteni.

„A félárbócra eresztett országzászló Trianonra emlékeztet. De nem a határok erőszakos revízióját, hanem az emlékezés, a magyar öntudat, a magyar család, a magyar jövőért felelős mai helytállás revízióját jelenti, hirdeti a számunkra.”

A 72 vármegye földjét a Váci Huszár- és Nemzetőr Bandérium tagjai hozták ünnepélyesen az emelvényhez, azután az emlékezők egy közös urnába öntötték a cserépedények tartalmát. A földet ezt követően helyezték el a talapzatban, majd három díszlövés kíséretében húzták fel a nemzeti lobogót a Duna parti emlékhelyen. Az országzászlót a történelmi egyházak képviselői szentelték fel és áldották meg, köztük az esemény fővédnöki tisztét betöltő váci megyéspüspök..

Dr. Beer Miklós katolikus megyéspüspök
„A zászló az összetartozásnak és a közös felelősségvállalásnak ősi jelképe. Szent jele annak a közös célnak, amelyet magunk előtt kell látnunk. Ez a zászló megjeleníti történelmi múltunkat, és elődeink lelki szellemi örökségét. Add Urunk, hogy tudatosítsa bennünk ez az országzászló az egymás iránti felelősségünket, sorsközösségünket, a határokon inneni és túli magyar testvéreinkkel.”

A pénteki avató ünnepségen a Huszár- és Nemzetőr Bandérium tagjain kívül a Szent Cecília kórus, Nábelek Anita és Péter Pál közreműködött.