KAPCSOLÓDÓ VIDEÓ

VIDEÓ LETÖLTÉSE

Pénteken 09:50-kor érkezett Sólyom László a váci Apor Vilmos Katolikus Főiskolára, hogy a Romológia és Társadalomtudományi Intézet, illetve a Magyar Pedagógiai Társaság szervezésében létrejött konferencián részt vegyen. A főiskolán ugyanis már évek óta működik romológiai képzés, ennek a csúcspontja volt a konferencia, amelyre a szakma legnevesebb képviselőit hívták meg. A hátrányos helyzetű gyerekek tanításának problémáit feltáró találkozó a köztársasági elnök bevezetőjével indult. Sólyom László arra hívta fel a figyelmet, hogy a szakma egyik nagy kérdése lehet, hogy ma mi a feladata a családnak és mi a feladata az iskolának, mert mára ezeknek az intézményeknek a szerepe megváltozott.

Dr. Sólyom László a Magyar Köztársaság elnöke
”A rendszerváltás után egy csomó nosztalgia tört elő, hogy milyen az igazi iskola , milyen volt a miénk annak idején, a háború előtt, meg milyen volt a vallásosság, a népegyház ami hát nem hozható vissza. Itt is nagyon meggondolandó, hogy mi hozható vissza egy hajdan volt családmodellből és hogyan kell ezt eleve megközelíteni.”

Sólyom László kiállt a hátrányos helyzetű vidékek iskolái mellett, mint mondta, sajnálatos, hogy ma az önkormányzatok számára ez finanszírozási kérdéssé vált, mert ahol van gyerek, ott finanszírozás is van, így egymástól csábítják el a települések a tanulókat.

Dr. Sólyom László a Magyar Köztársaság elnöke
”Ezek a kisiskolás falvak eleve termelik a hátrányos helyzetű gyerekeket. Nagyon sok szegény gyerek van, nagyon sok olyan cigány gyerek van, aki speciális gondozást nevelést igényel. És hát úgy néz ki, hogy nem hogy meg kéne szüntetni a kis iskolákat, hanem éppen, hogy fel kell őket tölteni. Fejlesztőpedagógusokkal, gyógypedagógusokkal és mindenféle egyéb szakemberrel akik az általános feladatokon túl tudnak velük foglalkozni.”

A köztársasági elnök az oktatásban megjelenő különbségekről is beszélt. Mint mondta, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatására jelenleg nincs meg a megfelelő mennyiségű intézményi háttér, ugyanakkor kiemelte, hogy a roma gyerekek különoktatásának kérdését nem lehet csupán a szegregáció szempontjából megközelíteni.

Dr. Sólyom László a Magyar Köztársaság elnöke
„A szegregáció-integráció kérdését nem lehet úgy kezelni dogmatikus és teljesen szemellenzős módon, ahogy azt a politika szereti. Ez egy sokkal összetettebb és rugalmasabb és kevésbé agymástól elkülöníthető kérdés, mint ahogy azt be szokták állítani. Örülök annak, hogy az ombudsmanokkal is egyetértünk abban, hogy igenis ahol erre szükség van, ahol van egy szülő-pedagógiai program – és ezt százszor hangsúlyozom – nem csak önmagában külön rakni a gyerekeket, hanem megfelelő programmal csinálni külön osztályokat, ez viszont szükséges és nem lehet ezt rögtön megbélyegezni.”

Dr. Kállai Ernő az intézmény docense a magyar romák történetéről beszélt. Előadásában kiemelte, hogy a cigányok az országban főként a XIV-XV. században jelentek meg jelentősebb csoportokban és főleg a fémmegmunkálás területén emelkedett ki tehetségük. A kisebbségi ombudsman rámutatott, hogy a XIX. századra felgyorsult a romák asszimilációja, ekkorra már elveszítették identitásukat. Mára a legszegényebb rétegek nagy részét a romák alkotják, ugyanakkor a legnagyobb létszámú kisebbségről van szó, amelynek felzárkóztatását az oktatáson keresztül kell megkezdeni.

Dr. Kállai Ernő kisebbségi ombudsman, főiskolai docens
„Nyilvánvaló hogy ki kéne használni azt a lehetőséget, hogy most kevesebb a gyermeklétszám az általános iskolákban. Tehát ez lehetővé tenné azt, hogy kisebb létszámú csoportokban osztályközösségekben olyan pedagógiai módszerek alkalmazásával történjen meg a felzárkóztatás amely nem szegregál, nem mesterségesen különválasztja a társadalom tagjait, hanem megfelelő pedagógiai segítség megadásával lehetőséget nyújt arra, hogy a társadalmi beilleszkedés zökkenőmentesebb legyen.”

A szakma képviselői a megnyitó előadásokat követően szekcióüléseken vettek részt, amelyeken a változó társadalom, az átalakuló család, illetve az esélyteremtés lehetőségei a nevelőmunkában témákat vitatták meg.