ESTV, a Térség Televíziója: Hagyományteremtés. A magyar nyelv napja Vácon.

Feltöltötte NAT - szerda 16 november 2011 - 16:41:52

Vácon is megrendezték a magyar nyelv napját, amelynek létrehozásáról még szeptemberben döntött az Országgyűlés. A képviselők akkor egyhangúlag támogatták, hogy 1844. november 13-ára, a magyar nyelv hivatalossá tételének napjára emlékezve minden év novemberében ünnepség keretében hívják fel a figyelmet az anyanyelv ápolásának fontosságára. A váci rendezvényen dr. Kiss Jenő nyelvész professzor beszélt nyelvtörténetről és a magyar nyelvvel kapcsolatos aktuális kérdésekről.

Először rendezték meg Vácon a magyar nyelv napját, miután a Parlament szeptemberben döntött arról, hogy ezentúl november 13-án országszerte, rendezvények keretében kívánják ráirányítani a figyelmet az anyanyelvre, mint a nemzet legfőbb kulturális örökségére. A váci rendezvényen az ünnepséget szervező egyesület elnöke köszöntötte a megjelenteket, akit láthatóan meglepett, hogy főleg fiatalok érkeztek az előadásra.

A folytatásban a Fónay -HUMÁNIA- Társulat tagjai adtak rövid műsort, melyben népdalcsokor és egy, a magyar nyelv sokszínűségét bemutató kabarészám is elhangzott.
Az est meghívott előadója dr. Kiss Jenő nyelvészprofesszor volt, aki az első magyar nyelv napi programsorozat hivatalos megnyitóján szerzett élményeiről is beszámolt, amelyet vasárnap rendeztek a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

dr. Kiss Jenő, nyelvész, elnök, Magyar Nyelvtudományi Társaság
„...fölmerült a kérdés: vajon lesz-e hagyomány ebből? Tudniillik, annyi minden történik, a politika is annyi hagyományt próbál teremteni, de hogy végül is lesz-e hagyomány ezekből az indításokból, azt a közönség dönti el.”

Kiss Jenő hozzátette: a magyar nyelv napjának hagyománnyá válása attól függ, hogy a magyarság fontosnak tartja-e ezt a napot, illetve anyanyelvét.

Hivatali fogadóórája után érkezett a magyar nyelv napja alkalmából rendezett váci ünnepségre Fördős Attila polgármester, aki zárszavában kiemelte: bár területi és társadalmi változások is történtek az elmúlt évszázadban, a magyar nyelv egyfajta sikertörténetet könyvelhet el. Fördős Attila a számadatokat ismertetve elmondta: a csángó és a székely népcsoportot is beszámítva -akik magyar nyelvet beszélnek ugyan, de a statisztikákban nem magyarként jelennek meg-, a Kárpát-medence lakosságának 54%-a vallja ma magát magyarnak. Ahogy a polgármester rámutatott, ez az arány egyenlő az 1910-es népszámlálás eredményével.