ESTV, a Térség Televíziója: Kopogtatnak az állam kapuján. Piacot kér a magyar szürkeállomány.

Feltöltötte NAT - csütörtök 18 október 2012 - 09:22:18

Sajtótájékoztatóval vette kezdetét a hétvégi hi-tech fesztivál. Az eseményen tudósok és szakemberek beszéltek a magyar fejlesztések nemzetstratégiai jelentőségéről. Az ipar Vácon megjelent képviselői azt szeretnék elérni, hogy az állam nagyobb figyelmet fordítson a hazai lehetőségekre, mert -úgy látják – kisebb segítséggel képes lenne az ágazat azt az extraprofitot megteremteni, amely kilábalást jelenthetne a gazdasági válságból.

Gulyás Gábor, főszervező, Talpra mAGYarok! konferencia
A magyar hi-tech ipar és fejlesztéseknek a nemzetstratégiai jelentősége, illetve ennek a kibontakoztatása és megerősítésének a szükséges és elégséges feltételei ez eléggé matematikai definíció, de szükséges jól definiálni a felvetődő kérdéseinket.

Ez volt az egyik célja a hétvégén Vácon megszervezett hi-tech fesztiválnak, amelynek érdekében egyetemi tanárokat és akadémiai kutatókat kértek fel, hogy mondják el, mi szükségeltetik a magyar hi-tech ipar beindításához. A megjelentek ugyanis úgy látják, a magyar szürkeállományban jelentős gazdasági lehetőség rejlik, amit az állam kiaknázatlanul hagy.

Solymosi János, űrtechnológia programvezető.
Korábban ez a terület kapott állami támogatást, mostanra ez megszűnt. Úgyhogy azok a kutatóhelyek űripari cégek, akik ezen a területen dolgoznak, most elég nehéz helyzetben vannak, illetve egy lehetőség van: a szabad piacról megélni. Erre is vannak jó példák, pont a mi cégünk ezt elég jól csinálja, de azt kellene felismerni, és éppen azért is jöttünk el erre a rendezvényre, hogy megpróbáljuk tudatosítani azt, hogy itt egy nemzetgazdasági szempontból is igen jelentős értéket és nagyon magas megtérülést produkáló iparágról van szó.

A szilícium alapú digitális rendszerek vetélytársa lehet a grafén- állítják a szakemberek. Az akadémia nanoszerkezet intézetének kutatója kiemelte: az egy atomvastagságban előállított grafit, a grafén iránt már a legnagyobb elektronikai cégek is érdeklődtek, ezért garantáltnak látja az állami befektetés megtérülését ezen a területen.

Bíró László Péter, MTA nanokutatás-vezető
Ennek a kutatásával azt lehet mondani, hogy hét éve foglalkozunk, és ha már itt számokról is szó esett, azt is el kell mondanom, talán a magyar közpénz, ami ebbe kutatásba belement, az kb. 25 millió forint és ezzel behoztunk 100 millió forint koreai támogatást, tehát azt lehet mondani, hogy 400%-os a haszonkulcs.

A sajtótájékoztatón megszólaltak a magyar busz és hajógyártás képviselői is. Az egyik buszgyártó cég képviselője arra panaszkodott, hogy amíg a magyar fejlesztésű buszokból több ezret rendeltek meg az USA-ból, addig itthon alig sikerült ilyen tömegközlekedési eszközt értékesíteniük. A Magyar Buszgyártók Szövetségének elnöke szerint egy autóbusz gyártása összesen hét munkahelyet teremt és úgy számol, ha a magyar közlekedési vállalatok a hazai gyártóktól rendelnék meg a buszokat, akkor az nem csak munkahelyeket teremtene, hanem gazdaságosabb is lenne a külföldi beszerzésekhez képest.

Vincze Papp Sándor, elnök, Magyar Buszgyártók Szövetségének

Több mint 8000 autóbusz van, ebből a nyolcezerből négyezerötszáz darab már elavult, több mint 12 éves időtartalmú, ezeket akár azonnal le lehetne cserélni, ami hogyha ütemeznénk is legalább 6- 8 évig, évi 5-600 darabos megrendelést biztosítana a magyar autóbuszgyártóknak. Ezt, ha tízéves időtartamot tekintem, közel 500 milliárd forintos nagyságrendet jelent a költségvetésnek. Itt, ha nettó költségvetési pozícióról beszélünk, itt nem kérünk semmi támogatást az autóbusz iparnak, csupán azt kérjük, hogy ezek előtt a kordszerű európai színvonalú autóbuszok előtt nyissák meg a hazai piacot.