ESTV, a Térség Televíziója: Tudományos világszenzáció. Váci múmia vizsgálata eredményezett áttörést.

Feltöltötte NAT - hétfő 05 augusztus 2013 - 08:45:31

Tudományos világszenzációt eredményezett a váci múmiák vizsgálata. Egy magyar és angol tudósokból álló kutatócsoportnak egy új eljárással sikerült azonosítani a 216 éves Hausmann Terézia tüdőszöveteiből a TBC örökítő anyagát. A váci múmiákra még 1994-ben, a domonkos rendi Fehérek templomának felújításakor bukkantak rá a Tragor Ignác Múzeum munkatársai. Azóta már több alkalommal is vizsgálták a tudósok a leletekből vett mintákat, az áttörés azonban csak a közelmúltban következett be.

Pap Ildikó, igazgató, Embertani Tár, Magyar Természettudományi Múzeum
Ez egy új módszer alkalmazása, egy úgynevezett metagenomika, amit történeti anyagokon, vagy régi anyagokon még nem alkalmaztak. Maga a módszer sem idősebb még 15 évnél, de most fordult elő először, hogy történeti anyagot vizsgáltak vele.

A teljesen, vagy részlegesen természetes módon mumifikálódott váciak maradványai a különleges mikroklímának és az állandó légmozgásnak köszönhetően maradtak meg ilyen jó állapotban. Az 1994-es feltárásokat követően szinte azonnal megkezdődtek a kutatások, melyek eredményei kimutatták, hogy a több mint 300 emberi leletnek a közel 70 %-a fertőzött volt tuberkulózis baktériummal. Ez nem jelenti azt, hogy mindannyian betegek voltak, de a szervezetük valahol találkozott ezzel a kórokozóval. A Hausmann család: Hausmann Terézia, Hausmann Barbara, és az édesanyjuk, Schöner Anna maradványait is vizsgálták a tudósok évekkel ezelőtt, ekkor derült ki, hogy a családot két baktérium törzs is megfertőzte. A szakember szerint: maga a több száz éves család felfedezése is kuriózumnak számít a múmiakutatást illetően.

Pap Ildikó, igazgató, Embertani Tár, Magyar Természettudományi Múzeum
A múmia vizsgálatokban nagyon-nagyon ritkán fordul elő az, hogy családokat is tudunk vizsgálni, és ilyen szempontból a váci leletegyüttes fantasztikusan egyedülálló tulajdonképpen a világon is. Nagyon kevés olyan múmia van, ahol több mint 200 ember származik ugyanabból a csoportból, vagy ugyanabból a lelőhelyről, de az hogy még a családokat is össze tudjuk rakni, az különleges.

A közelmúltban pedig a magyar és angol tudósokból álló kutatócsoport a világon először nem élő mintán folytatta le a forradalmian új vizsgálatot, a metagenomikát, méghozzá a Hausmann Terézia tüdejéből vett szövetmintán. Az eredmények kimutatták, hogy a 28 éves korában elhunyt nő szervezetében is két baktériumtörzs különíthető el. A korábbi eljárások során csak a tudni vélt, konkrét kórokozók jelenlétét tudták vizsgálni a szakemberek, a metagenomikának köszönhetően azonban egyszerre több kórokozót is fel tudnak fedezni, általa a szervezetben fellelhető összes baktérium mivoltára fény derülhet. Ez a tuberkulózis-kutatások szempontjából is jelentős felfedezés, hiszen kiemeli a vegyes törzsek okozta fertőzések jelentőségét – hangsúlyozta Pap Ildikó. A magyar antropológus elmondta: nagyon izgalmas volt összehasonlítani a nemrégen felfedezett, Németországban járványt okozó törzset a 200 évvel ezelőtti kórokozókkal, annál is inkább, mivel nagyon hasonlóak. Az embertani Tár vezetője kiemelte: mindenképpen folytatni szeretnék a váci múmiák vizsgálatát, ehhez azonban pályázati forrásokra lenne szükségük.

Pap Ildikó, igazgató, Embertani Tár, Magyar Természettudományi Múzeum
Nagyon bízunk benne, hogy a következő OTKA pályázatban már ez menni fog, és akkor a saját hazai kutatóinkkal is tudjuk ezeket a vizsgálatokat, természetesen a University College-vel együttműködve folytatni.

A Fehérek templomában feltárt 303 váci múmia többségét a Budapesti Természettudományi Múzeum Embertani Tárában őrzik, az 1998-ban nyílt Memento Mori tárlaton három mumifikálódott holttestet láthatnak az érdeklődők a Tragor Ignác Múzeumban.