ESTV, a Térség Televíziója: Tudományos szenzáció. „Ősleletre” bukkantak a Váci Egyházmegyei Könyvtárban.

Feltöltötte NAT - hétfő 17 február 2014 - 09:07:59

Tudományos szenzációra bukkantak a városban. A Váci Egyházmegyei Könyvtár szakemberei még tavaly nyáron találták meg azt az ősnyomtatvány töredéket, amelyről a restaurálás során kiderült, hogy Gutenberg híres 42 soros bibliájának a része. A könyvborítóba zárt kincsekről a közelmúltban elkészült a részletes bibliográfiai leírás is, a kutatások azonban még a mai napig tartanak.

A Váci Egyházmegyei Könyvtár a 2000-es évek óta restaurálja a védett könyveit, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásának köszönhetően pedig évről-évre folytatni tudja ezt a fontos munkát. A bibliotéka állománya 21 darab ősnyomtatványból állt, amíg tavaly egy újabb kincsre nem bukkantak. Előző évben négy dokumentum került restaurálásra, melyek közül egy Pázmány Péter mű borítójában bukkantak rá arra a töredékre, amely Gutenberg 42 soros bibliájából való Jelenések könyvének első és második fejezetét tartalmazta. A lelet igazi szenzációnak számít.

Szabó Gergely, vezető, Váci Egyházmegyei Könyvtár
Ez növeli a könyvtárnak a hírét is, és a tudományos kutatásban betöltött szerepét is, valamint az idei évben egy komolyabb konferenciát is tartunk, és ennek valószínűleg az egyik fő attrakciója lesz, ennek a könyvnek a bemutatása szakmai körökben is.

Gutenberg 1454 és 1455 között készítette el az úgynevezett 42 soros bibliát, összesen 180 példányban. Ebből 155 készült papírra, és mindössze 25 pergament lapra. A kevesebb példányszámú és értékesebb 42 soros pergament biblia töredékeinek feltárására jelentős nemzetközi kutatások szerveződtek, melyek jelenleg ott tartanak, hogy 40 ép példányt találtak meg a 180-ból. A fragmentumok összegyűjtését Eric Wilde amerikai kutató végzi, többek közt egy magyar csoport segítségével. A könyvtár tudományos munkatársa elmondta: a lelet szerint hazánkban is lehetnek ilyen töredékek.

Boros István, tudományos főmunkatárs, Váci Egyházmegyei Könyvtár
Na, most ez az előbb említett Eric Wilde és a soproni töredék, amelyet Grüll Tibor ismertet, arra utal, hogy Magyarországon kellett lennie, ha nem is egy teljes Gutenbergnek, de a második kötetnek igen. Na, most azért jelentős ez a lelet, mert ez megerősíti azt, hogy bizony ennek itt kellett lennie. Ez a kötet még azt is megerősíti, hogy ezt Magyarországon kötötték rá, tehát ez egy Pázmány kötet, az őrzőkötete, majd látni fogjuk, hogy Magyarországon, Nagyzubbonyban nyomtatták 1629-ben.

A köteten az 1643-as évszám szerepel, amely azt jelenti, hogy 1629 és 1643 között kerülhetett rá a Gutenberg töredék. Boros István szerint a könyvvel a kódex sokszorosítását és olcsóbbá tételét kívánták megvalósítani, ezek borítójaként pedig felesleges kódexlapokat használtak ekkoriban. A kivételes váci leleten kívül mindössze három töredék található hazánkban, abból pedig csupán egy készült pergamentre. Ezért is jelentős a városban talált fragmentum, melyről a könyvtár tudományos főmunkatársa részletes bibliográfiai leírást készített, ezzel bővítve az ősnyomtatványokról szóló kiadványukat. A leletben találtak egy nyomtatványt is, melyet még nem sikerült azonosítani, így a kutatások tovább folytatódnak.