Itt a farsang áll a bál, szól a jól ismert dal, most pedig igazán aktuális, hiszen városszerte sok váci iskolában a mai naptól kezdődnek a farsangi mulatságok. De, hogy honnan eredeztethető ez az ünnep, illetve milyen váci vonatkozása van, azzal nem mindenki van tisztában.
Ha a farsang kerül szóba, akkor ma már a legtöbbünknek a jelmezbe bújt gyermekek jutnak eszünkbe az iskolai rendezvényeken, pedig ez az ünnepkör sokkal komolyabb történelmi háttérrel rendelkezik. Mozgó ünnepről van szó, vagyis az ideje évről évre változik, idén például különösen hosszú farsangnak nézhettünk elébe. Hivatalosan vízkereszttől számítjuk ez időszak kezdetét és egészen húshagyó keddig tart. A legmozgalmasabb része az úgynevezett farsang farka, amikor is általában a legtöbb bált, vagy eseményt rendezik, ez idén február végére esett. Az ünnepkör eredete viszont még az ókorba, a Római Birodalomba is visszanyúlik.
Csukovits Anita, néprajzkutató:
Mindenkinek így tél végén, pedig a Római Birodalomban azért jobb idő volt télen, az emberek már unták, belefáradtak a télbe, a hidegbe, a sötétségbe, és abba, hogy kevesebb dolgot lehet tenni, s várták a tavaszt. Tulajdonképpen a mai farsangi ünnepség is egy ilyen tél végi, tél búcsúsztató, tavaszváró ünnepség, ezt ugyanis a kereszténység is átvette és megmaradt ebben a formában, miközben azért néhány elemmel megváltozott.
Érdekesség, hogy a farsang és a karnevál is más tőről fakad, de mindkettő jelen volt a magyar kultúrában. Az előbbi a Római Birodalom ünnepségeihez köthető, mint például a híres Velencei karnevál is. Nevének jelentése pedig előrevetíti a böjti időszakot „isten veled hús”. Erre a változatra voltak jellemzőbbek a felvonulások és maszkok, főként az arisztokrata udvarok követték ezt a kifinomultabb vonalat. A farsang elnevezés pedig német eredetű, de a karnevállal ellentétben ez főként az alsóbb társadalmi rétegek, a polgárság és a parasztság körében terjedt el. Kevésbé volt előkelő, sokkal inkább harsány, tobzódó jellegű mulatság volt. Farsangi rendezvények pedig jelen voltak a 19-20. századi Vácon is.
Csukovits Anita, néprajzkutató:
Vácon is, különösen a 19. század végén a 20. század elején volt nagyon gazdag a báli kínálat mikor rengetegsok egyesület működött a városban és mindegyik megtartotta a maga jelmezes, táncos, koncertekkel, színi előadásokkal tarkított bálját.
Ezeket az ünnepségeket Vácon rengeteg helyszínen, főként az akkor működő szállodákban és éttermekben tartották, például a Kúriában, vagy a Pannónia házban. Faluhelyen a kocsmák és a fonóházak adtak otthont a mulatságnak. A néprajzkutató szerint a farsangi rendezvények a téltemetés mellett a fiataloknak nyújtottak kedvező lehetőségeket a pártaláláshoz és az ismerkedéshez, közösségi színterek voltak. Természetesen napjainkban is ápoljuk ezt a régi hagyományt. A váci általános iskolákban például mától kezdődnek a farsangi jelmezbálok, de a környékben is rendeznek hasonló mulatságot.
Csukovits Anita, néprajzkutató:
A környéken Ipolydamásd az, ahol mai napig élő farsangi hagyomány van. Ez egy téltemető szertartás, ahol farsang farkán, tehát az utolsó vasárnapon, illetve húshagyó kedden végeznek el, és a falu teljes lakossága részese ennek az eseménynek. Ők szerintem biztos örülnek, hogy ha sokan kilátogatnak, szoktak már vendégek is jönni és szeretettel várnak mindenkit.
|
Farsangi időszak
Üdvözlet
