ESTV, a Térség Televíziója: 56-os szobrot avattak Csőváron

Feltöltötte esaniko - kedd 20 június 2017 - 09:41:11

A Magyar Szabadság Éve rendezvénysorozat zárásaként 1956-os emlékművet avattak pénteken a Váchoz közeli Csőváron. Az eseményen a környező település polgármesterei mellett Rétvári Bence államtitkár is megjelent, aki arról beszélt, hogy az 56-os Büszkeségpont Pályázat támogatásából megvalósuló mementó olyan példakép-értékeket hordoz, amely örökérvényű üzenetet jelenthet az utókor számára. Nemecz Pálné polgármester köszöntőjéből kiderült: a hivatal pályázott a szobor megvalósítására elsősorban azért, hogy emlékeztesse a csővári lakosokat az államosítás és a diktatúra éveire, valamint arra, hogy a rendszerváltás során bekövetkezett szabadságért jelentős áldozatokat hoztak az elődök.

A Himnusz eléneklésével kezdődött péntek délután, a Vác közeli Csőváron az az ünnepség, amelynek keretében az 56-os emlékművet avatták fel a megjelentek. Az eseményen Csővár és a környező települések polgármesterei, képviselő mellett jelen volt Rétvári Bence államtitkár, valamint Bíró Lajos szobrász is, aki a Magyar Szabadság Éve rendezvénysorozat keretében kiírt pályázat támogatásával alkotta meg a mementót. Az eseményen Nemecz Pálné polgármester szólalt fel először, aki elmondta, amikor a parókia előtt elkezdték az 56-os szobor talapzatának az előkészítését, sokan nem tudták, milyen események kötik a települést a forradalomhoz, aztán ahogy az ötvenes évek szóba kerültek, az idősebbek is felidézték a diktatúra éveit.

Nemecz Pálné polgármester Csővár
Az 1956-os szabadságharc mindössze két hétig tartott ebben a két hétben a hosszú évekig elfojtott elkeseredés és harag tört felszínre. A spontán felkelésből forradalom, majd a nemzeti függetlenség visszaszerzésére irányuló szabadságharc lett. A forradalmi események döntő része Budapesten és a városokban zajlott. Csővár látszólag kimaradt az eseményekből de ez csak látszólagos. A községünkben élők is nagyon megszenvedték az 50-es éveket, az erőszakos téeszesítés, a padlássöpréseket, a kuláklisták az ellenállás megtorlása félelemben tartott mindenkit. Megváltásként köszöntötték a 1956-os forradalmat fellélegeztek, de örömük nem tartott sokáig. A szabadságharc bukását követően jó ideig még csak mesélni sem mertek a forradalmi eseményekről az elesett bebörtönzött fiatalokról ismét csak suttogva beszélhettek reményeikről egészen a rendszerváltásig.

A település vezetője hozzátette: az emlékmű felállításával a szabadság eszmeiségét szeretnék átadni a fiatalabb korosztálynak, hogy legyenek nyitottak és merjenek kérdezni a múltról és a jelenről.
Rétvári Bence az emlékmű nevelő szerepéről beszélt. Mint mondta, ma a facebook-kultúrában, ahol a celebek csak néhány hónapig érdekesek, szükséges a fiatalok számára olyan példaképeket állítani, amik örökérvényű értékeket hordoznak.

Rétvári Bence parlamenti államtitkár Emberei Erőforrások Minisztériuma
Ha bevalljuk, ha nem, valahogy példaképeket követünk. Szüleinket, tanárainkat, barátainkat, vagy bárkit, akit a tévében látunk, vagy a médiából ismerünk, vagy a településen szembe jön és valamilyen sémát, valamilyen mintát utánzunk vele kapcsolatban. Mindenki ilyesfajta példakövetéseknek az egyvelegéből áll össze. Nem ugyanolyan, mint bárki más, de mégiscsak ezek a minták, példák előttük vannak és ezeknek akarunk akarva, vagy akaratlanul megfelelni. Amikor kőbe véssük, hogy ott lesznek hősök, ahol a hősöket megbecsülik, ahol a hősökre emlékeznek akkor is egy példát állítunk. Mikor a forradalmi pesti srácoknak állítunk emlékművet, akkor is példát állítunk a fiatalok elé. És ezek olyan példák, amik a nemezte fennmaradása szempontjából is óhatatlanul szükséges példák és olyan példák, olyan emberek, akik valódi értékeket védenek. A szabadságot védték, az embereknek a méltóságát védték, az ország függetlenségét védték.

A folytatásban a település Zensky Hlas hagyományőrző csoportja adott elő énekeket, majd Pittlik Enikő előadásában vers hangzott el, amit a váci Pikéthy Zeneiskola növendékeinek előadása követett. Időközben az eső elállt, így az ünneplő közönség kivonult a mintegy 500 méterre lévő emlékparkba, ahol a település polgármestere, az államtitkár és Bíró Lajos szobrászművész leleplezte a mécsest tartó női alakot. Az avatón még a település lelkésze mondott imát azokért, akik életüket adták a szabadságért, majd az 56-os emlékév záróeseménye, legalábbis Csőváron, koszorúzással zárult.