ESTV, a Térség Televíziója: Szent Iván éj- idén elmarad a tűzugrás

Feltöltötte esaniko - csütörtök 25 június 2020 - 09:41:18

Idén tegnapra, vagyis keddre esett az év legrövidebb éjszakája, a Szent Iván éj. A nyári napforduló a régiek szerint varázslatos éjszaka volt, amikor szinte bármi megtörténhetett, még a kívánságok is teljesültek. A néphagyományokat követve ilyenkor sok helyen még most is örömtüzet gyújtanak, melynek csodás erőt tulajdonítanak. Vácon a szokást a Tragor múzeum munkatársai elevenítették fel évről-évre, idén azonban a járvány miatt elmarad a Múzeumok Éjszakája.

Szent Iván éjszakájának, más néven nyárközép éjszakájának a június 23-áról 24-ére virradó éjszakát nevezik Magyarországon. A történészek az egyik legpogányabb ünnepnek tartják, amit a kereszténység terjedésével később Keresztelő János egyházi napjához igazítottak.

Csukovits Anita néprajzkutató, Tragor Ignác Múzeum, Vác
Keresztelő Szent János ünnepének megtartása valószínűleg nagyon korán bekerült a magyar néphagyományba. Bizánci közvetítéssel, és ezért használjuk a szláv nevét.

Így lett Jánosból Iván, a magyar névnek ugyanis ez a szláv megfelelője. A nyári napforduló szinte az összes kultúrában a Nap, és ennél fogva a fény diadalának ünnepe volt a sötétség fölött. A természettel összhangban élő ember a nyárközépi tűzgyújtással elsősorban a Napot kívánta megsegíteni a sötétséggel vívott küzdelmében, a tűz fényének erejével pedig az ártó szellemeket igyekeztek minél messzebb űzni. A sötétség és az ahhoz kapcsolódó rontó hatások így– még ha csak egyetlen éjszakára is – de elveszítették hatalmukat az ember felett. Bár a kereszténység elterjedése után a hagyomány némileg háttérbe szorult, a tűzünnep mégis hosszan megőrizte korábbi szimbolikáját. Vácon a Múzeumok Éjszakáján elevenítették fel rendszeresen a Szent Iván éjhez kapcsolódó tűzugrást a múzeum munkatársai.

Csukovits Anita néprajzkutató, Tragor Ignác Múzeum, Vác
Maga a tűzugrás egyrészt megtisztít, másrészt termékenységet is varázsol. Nem véletlen, hogy minekután ez a legrövidebb éjszaka, a szerelmesek éjszakájának is szokták tartani. Ha egy fiatal pár együtt ugrotta át a tüzet, az felért egy nyilvános szerelmi vallomással, amit a hagyományos paraszti társadalomban azért már esküvőnek kellett követni.

A tűzbe vetett gyümölcsöknek gyógyító hatást tulajdonítottak, de a máglyát sem a megszokott módon rakták meg.

Csukovits Anita néprajzkutató, Tragor Ignác Múzeum, Vác
A Szent Iván éji tüzet eredetileg négyszögletesen kell rakni, nem kereken. Ennek is meg van az oka, egy dal magyarázza meg, aki gondolkodik, az rögtön rájöhet, hogy ez kapcsolatban van az év négy évszakával, a négy napfordulóval. Idéznék egy verset, mert nagyon szép: „Tüzet megrakájuk, négyszögre rakájuk. Egyik szögin ülnek szép öregasszonyok, a másikon ülnek szép öregemberek. Harmadikon ülnek szép hajadon lányok, negyediken ülnek szép, ifjú legények.” Tehát tulajdonképpen az emberi életet, és a természet fordulóit is összeköti ezáltal.

Egy német példát követve 2001 óta már nálunk is megrendezik a Múzeumok Éjszakáját, amikor évről-évre sötétbe nyúló nyitvatartási renddel országszerte sok múzeum várja nyitott kapukkal a látogatókat.Idén az esemény a járvány miatt ugyan elmaradt, de Vácon a Szent Iván éji tűzrakást és tűzugrást a Tragor múzeum munkatársainak köszönhetően már többször kipróbálhatták a legrövidebb éjszakán az érdeklődők.